|
Akciófilm
A tömegfilm jellegzetes műfaja. A modern akciófilm elsősorban bűnügyi tematikájú, mai környezetben játszódik, és a szereplők konfliktuskezelése során a látványosan kivitelezett összecsapásokra, a tűzharcok és üldözések képsoraira helyezi a hangsúlyt.
Előzményei
Már az 1910-es években felbukkant egyik műfaji őse, a hajszafilm, melyben képtelen és komikus üldözéssorozatok váltják egymást, illetve rokona, a kalandfilm, amellyel azóta is párban jár. A húszas-harmincas évek olyan klasszikus darabjaiban, mint az első Robin Hood-, Zorro-, és Bagdadi tolvaj-változatok, akció és kaland elválaszthatatlanok.
Akciódús kalandfilm és kalandos akciófilm között a különbség csupán árnyalatnyi, bár a kalandfilmben minden esetben túlsúlyban vannak a történet előrehaladását biztosító narratív elemek. A Rambo szériát elindító Első vér (1982) például az 1970-es éveket idéző szabályos üldözéses kalandfilm, vietnami folytatása viszont már leplezetlenül akcióközpontú, története csupán egységbe foglalja a véres leszámolásokat.
Az akciófilm többnyire egyik rokon zsánerrel sem képes szerencsésen összeolvadni, rosszul viseli mind a csavaros krimiszálat (Az élet mindig drága 1995), mind pedig a thrillerek feszültségkeltését (Tisztítótűz 1996). Ezzel szemben a fantasztikum motívuma gyakran előnyére válhat (A bolygó neve: Halál 1986, Csillagközi invázió 1998).
A helyszínek - elsősorban a túlélés számára nagy kihívást jelentő nagyvárosok illetve dzsungelek -, az emberfeletti hősök, és a történetek egyaránt sematikusak: erősen polarizáltak, és könnyen azonosíthatóak (hasonlóan őseihez, a némafilm-korszakban divatos westernekhez és hajszafilmekhez).
Az akciófilm-műfaj kezdete
A műfaj születését rendszerint az 1962-64 között forgatott korai James Bond-filmekhez (Dr. No, Goldfinger)kapcsolják. Első sztárjai Sean Connery és Roger Moore voltak. Az 1970-es évek második nemzedékéhez tartozik Charles Bronson (Bosszúvágy 1974), Clint Eastwood (Piszkos Harry 1971), valamint Burt Reynolds (Sharky 1981). A műfaj legnagyobb csillagai az 1980-as években váltak népszerűvé: Sylvester Stallone (Kobra 1986), Mel Gibson (Mad Max 1980), Arnold Schwarzenegger (Kommando 1985).
Az akciófilm stílusjegyei
Az akciófilm a látványelemek kidolgozottságával kárpótol a sablonos történetvezetésért. A műfaj legjobbjai nem a precízen megrajzolt karaktereik révén értek el drámai hatást, a konfliktusok érzelmi intenzitását is az elemi erejű akciókoreográfiákkal ábrázolták. A műfaj koronázatlan királyának számító John Woo műveiben (Bérgyilkos 1989, Kőkemény 1991) az erősen stilizált, balettszerű fegyverpárbajok, esztétikai többletértékük mellett erőteljes, direkt üzeneteket közvetítenek hőseikről, akárcsak Sam Peckinpah westernjei (Vad banda 1969) vagy Martin Scorsese filmdrámái (Aljas utcák 1973, Dühöngő bika 1980).
Magyar akciófilmek
Bár kalandfilmek Magyarországon is készülnek, az első valódi akciófilm még várat magára.
Az 1980-as években igen népszerű Ötvös Csöpi-széria (A pogány Madonna 1980, Az elvarázsolt dollár 1985) csupán a Belmondo és Bud Spencer nevével fémjelzett akciódús, vígjátéki elemekkel színesített krimik sorát gazdagította. Az 1999-es Európa expressz pedig többnyire nélkülözi azokat a stiláris elemeket (dinamikus vágások, gondosan kivitelezett közelharcok, pirotechnika), amelyek a hollywoodi vagy távol-keleti munkák jellemző ismérvei.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
